Pára a fényszóróban: mikor normális, és mikor kell foglalkozni vele

Nem minden pára beázás. A fényszóró nem légmentesen zárt, és bizonyos körülmények között a lecsapódás teljesen normális. A különbség viszont fontos, mert a valódi beázás rövid idő alatt tesz tönkre drága alkatrészeket.

Miért nem zárt a fényszóró

Mert lélegeznie kell. Bekapcsoláskor a belső levegő felmelegszik és kitágul, kikapcsolás után lehűl és összehúzódik. Ha a ház teljesen zárt lenne, ez a nyomásváltozás előbb-utóbb szétfeszítené a tömítéseket.

Ezért van a fényszóró hátulján szellőzősapka vagy féligáteresztő membrán: a levegőt átengedi, a vizet nem. A beszívott levegő viszont párát is tartalmaz — és hideg búrán ez a pára lecsapódik.

Így különítse el a kettőt

  • 1

    Normális: vékony, egyenletes pára.

    Hideg, párás reggelen vagy mosás után. A búra belsején egyenletes fátyol, cseppek nélkül. A lámpa bekapcsolása után húsz-harminc perccel eltűnik, és nem hagy nyomot.

  • 2

    Beázás: cseppek, csorgás, vízszintvonal.

    Ha a búrán lefelé csorgó cseppek vannak, ha a fényszóró alján összegyűlt víz áll, vagy ha egy vízszintes „vonal" látszik a lerakódásból, akkor nem párásodásról van szó.

  • 3

    Beázás: napokig megmarad.

    Ha a pára több nap alatt sem tűnik el, akkor vagy folyamatosan jön be a nedvesség, vagy a szellőző dugult el, és a fényszóró nem tud kiszáradni. Mindkettő beavatkozást kíván.

  • 4

    Beázás: foltok, csíkok a búrán belül.

    A megszáradt víz vízkövet és lerakódást hagy. Ez már azt jelenti, hogy hosszabb ideje tart a folyamat — és ezek a foltok maguk is szórják a fényt.

Miért nem lehet halogatni

Mert a bent maradt nedvesség folyamatosan dolgozik. A tükröződő bevonat foltokban leválik — ez visszafordíthatatlan, és a fényerőt véglegesen elviszi. A foglalatok és csatlakozók korrodálnak. Xenonos és LED-es fényszórónál pedig az elektronika megy tönkre: az előtét vagy a vezérlőpanel.

Az utóbbi az igazán alattomos: a hiba jellemzően hetekkel a beázás után jelentkezik, addigra a víz esetleg már nem is látszik, és senki nem köti össze a kettőt. Ilyenkor kap valaki egy több százezres árajánlatot egy fényszóróra, aminek eredetileg egy elöregedett gumitömítés volt a baja.

Amit ne csináljon

Ne fúrjon lyukat a fényszóró aljába. Ez terjedő tanács, és tényleg kiengedi az álló vizet. Utána viszont a fényszóró folyamatosan port, sarat és nedvességet szív be, a tükörbevonat pedig hetek alatt tönkremegy. Nem megoldás, hanem gyorsítás.

Ne zárja le a szellőzőt. Logikusnak tűnik — „ne jöjjön be a nedvesség" —, de a fényszóró így nem tud kiszáradni, és a benti pára állandósul.

Ne elégedjen meg a kiszárítással. Hajszárítóval, nedvszívó tasakkal a pára eltüntethető, néhány hétre. A víz azon az úton jön vissza, ahol eddig bejutott.

Ne ragassza vissza szilikonnal. Ha valaki bontja a fényszórót, a búrát butil ragasztóval kell visszazárni, nem szilikonnal. A szilikonos zárás néhány hónapig tart, aztán ugyanott van az ember — és ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy egy „már megjavított" fényszóró újra beázik.

Ami segít, amíg időpontot kap

Nézze meg a fényszóró hátulját: a gumiharang vagy a műanyag sapka a helyén van-e. Egy korábbi izzócsere után gyakran nem ül vissza rendesen, és ez kézzel is helyrehozható.

Ezenkívül kapcsolja be a fényszórót hosszabb úton — a meleg segít a pára kihajtásában, így a bent maradt nedvesség kevesebb ideig dolgozik. Ez késleltetés, nem megoldás.

A tényleges javítás menetéről — hol keressük a bejutási pontot, hogyan zárjuk vissza, és mikor nem javítható már — a párásodás és beázás oldalon írunk.